.
A+   A-
  |    |  

Neten a Hivatal - Vállalkozások

- lépjen be az elektronikus ügyintézés világába -

Szabályozási háttér

Nyomtatóbarát változat
A megújuló magyar elektronikus közigazgatás a korábbi, informatika-vezérelt közelítéssel szakítva a jól használható, az ügyfél önrendelkezési jogát középpontba állító, szolgáltatásvezérelt szemléletet képvisel. Az új szabályozás nyomán számos új szolgáltatással bővül, olcsóbbá és kényelmesebbé válik az elektronikus ügyintézés, miután ügyfélközpontú, szolgáltatásvezérelt szemlélet lépett a korábbi erősen központosító, informatika-vezérelt szemlélet helyébe. A változások legfőbb hozadéka, hogy a közigazgatásban is elérhetővé válnak más területeken (például az elektronikus banki szolgáltatásoknál) már megszokott magas színvonalú szolgáltatások és biztonsági szintek, megnyitva a kaput az innovatív, ügyfélbarát megoldások előtt.

Az új szabályozási modell
 
Az e-közigazgatás szempontjából az elmúlt időszak legfontosabb fejleménye, hogy a KIM előterjesztésében 2011. év végén az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási eljárásokról szóló törvény (Ket) módosítását, majd 2012 áprilisában megjelentek a törvény végrehajtási rendeletei (82-85/2012-es kormányrendeletek). Ezzel megtörtént az e-közigazgatási eljárások jogszabályi környezetének felülvizsgálata, továbbá lehetővé vált az e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztését és infrastrukturális, illetve szakmai és humánpolitikai hátterét biztosító kiemelt EKOP és ÁROP projektek megvalósítása.

Fontos fejlemény, hogy az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések a jövőben nem fogalmazhatnak meg olyan követelményt, amely valamely meghatározott műszaki megvalósítás alkalmazását teszi kötelezővé: a jelenlegi központi elektronikus szolgáltató rendszer szolgáltatásainak - pl. ügyfélkapu, általános nyomtatványkitöltő - igénybe vétele nem lesz kötelező, alternatív szolgáltatási rendszereket jogszabályban meghatározott keretek között piaci szereplők és közigazgatási szervek is működtethetnek.

Az elektronikus közigazgatás kialakításának egyik elengedhetetlen feltétele az állami adatbázisok felmérése és együttműködési képességének megteremtése, ennek jogi kereteit az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény fektette le. Szintén alapvető az elektronikus közigazgatás rendszereinek biztonságos működésének szavatolása, ennek hátteréül szolgál az új szabályozási környezetben a 2013. évi L. törvény az állami és önkormányzati szervek információbiztonságáról.

A szolgáltatások közötti interoperabilitás megteremtése és az ügyfelek érdekeinek védelme érdekében valamennyi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást (szeüsz) hatósági engedélyezési eljárás keretében kell engedélyeznie a BM keretében működő Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek

 
A rendszer építőkövei: a szeüsz-ök  
 
Az új szabályozás az informatikai rendszerek helyett a jól használható szolgáltatásokra helyezi a hangsúlyt, és ennek rendeli alá az informatikai rendszerek kialakítását és működtetését. Újdonságként került be a rendszerbe a „szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás” (szeüsz) fogalma; a szeüsz-ök voltaképpen az elektronikus közigazgatás kisebb-nagyobb építőkövei, olyan nélkülözhetetlen szolgáltatások és háttérrendszerek, amelyekből a legbonyolultabb ügytípusok elektronikus változata is kialakítható.
 
Az új megközelítés alapgondolata az ügyfél önrendelkezési jogának tiszteletben tartása; az új szemlélet lehetővé teszi, hogy az ügyfelek (állampolgárok, vállalkozások) maguk határozzák meg, milyen mértékben élnek az elektronikus ügyintézés lehetőségével, és ehhez milyen adatokat, milyen hatóságnak milyen céllal bocsátanak a rendelkezésére (ez a „rendelkezési nyilvántartás” elnevezésű szeüsz). Az ügyfél „ügyintézési rendelkezés” keretében rendelkezhet arról, hogy a hatóságok milyen módon tartsanak vele kapcsolatot (papíron, elektronikusan, stb.). A hatóságoknak nyilvántartásba kell venniük e rendelkezéseket és minden hatóságnak a nyilvántartásban foglaltaknak megfelelően kell felvennie a kapcsolatot az adott ügyféllel.

Az esélyegyenlőség jegyében az ügyfelek természetesen nem kötelesek használni az elektronikus formát, de az új szabályozás lehetővé teszi az elektronikus és a papír irat közti egyszerű hiteles átalakítást, amivel függetleníti a belső működést a külső kapcsolattartástól. A „papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítása” elnevezésű szeüsz lehetővé teszi, hogy pl. egy hiánypótlásként benyújtandó iskolai bizonyítványt ne kelljen ténylegesen beküldeni vagy a hivatalban bemutatni; e helyett elég a postára elvinni, ahol a közigazgatás számára hiteles elektronikus másolatot készítenek, majd a hatóság számára benyújtják azt. A folyamat visszafele is működik: az „elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása” során a hatóságoknál keletkező elektronikus dokumentumokat a papír alapú kapcsolatot igénylő ügyfélnek a hatóság hiteles papír alapú másolatban kézbesítheti (ezt hívják hibrid kézbesítési és konverziós rendszernek).

Óriási előrelépés, hogy az elektronikus aláírással már rendelkező ügyfelektől az ezek fogadására felkészült hatóságok elektronikusan, akár elektronikus levélben is befogadják az aláírt beadványokat. Lehetővé válik továbbá a gépi elektronikus aláírások kibocsátása: minden hatóságtól kimenő dokumentumot automatikusan, emberi közreműködés nélkül aláírhat az erre kialakított informatikai rendszer, így az a hatóság nyilatkozatának tekinthető.

A Ket.és „szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról” és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) korm. rendelet 35 szeüsz-t határoz meg, ebből húszat az államnak kötelezően kell kialakítania. A kötelező állami szolgáltatásokat alapvetően három nagy állami szervezet nyújtja: a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH), a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) és a Magyar Posta. Az állam által kötelezően nyújtandó szeüszöket az alábbi táblázat mutatja be. Ezen szeüszök jelentős része már működik, a többi pedig várhatóan 2015 első felének végére készül el.
 
Állam által kötelezően nyújtandó szeüsz Kijelölt
szolgáltató
Az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása KEKKH
Iratérvényességi nyilvántartás KEKKH
Kormányzati-hitelesítés szolgáltatás NISZ Zrt., KEKKH, Magyar Posta Zrt.
Kormányzati elektronikus aláírás ellenőrzési szolgáltatás NISZ Zrt.
Központi azonosítási ügynök NISZ Zrt.
ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás NISZ Zrt.
Azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés NISZ Zrt.
Elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása Magyar Posta Zrt.
Papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítása Magyar Posta Zrt.
Elektronikus fizetési és elszámolási rendszer NFM, MÁK, KIFÜ, NISZ Zrt., KEKKH
Interaktív virtuális ügyfélszolgálat KEKKH
Személyre szabott ügyintézési felület NISZ Zrt.
Iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezési szolgáltatás NISZ Zrt.
Központi érkeztetési ügynök NISZ Zrt.
Központi kézbesítési ügynök NISZ Zrt.
Az ügyfél ügyintézési cselekményekről történő időszaki értesítése KEK KH
Biztonságos kézbesítési szolgáltatás Magyar Posta Zrt.
Elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás NISZ Zrt.
Elektronikus tájékoztatási szolgáltatás KIM, NFM, NISZ Zrt.
Összerendelési nyilvántartás KEKKH, Idomsoft Zrt.
Elektronikus űrlap szolgáltatás KEKKH, Kopint-Datorg Kft.